Törökország támogatja a finn-svéd NATO csatlakozást, ha elfogadják feltételeit

Jens Stoltenberg szerint a Törökország, Svédország és Finnország közötti tárgyalások “konstruktívak” voltak, ugyanakkor Törökország világossá tette, hogy a NATO-pályázatokkal kapcsolatban még van mit tenni.

Folytatódnak a tárgyalások Törökország, Finnország és Svédország között az északi országok NATO-csatlakozási kérelméről, és a jövő heti (június 29-30.) madridi szövetségi csúcstalálkozó nem jelent határidőt – mondta Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő.

Ahogy mi is írtunk róla, Finnország és Svédország azt követően kérte NATO-tagságát, hogy Oroszország négy hónappal ezelőtt teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.

Minden NATO ország vétóval rendelkezik, és a pályázat beadása után Törökország jelezte, hogy nem fogja támogatni a két ország felvételét. Isztambul azzal vádolja az északiakat, hogy menedéket nyújtanak a Törökország és nyugati szövetségesei által “terrorista” csoportként nyilvántartott, törvényen kívüli Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK), valamint más szíriai kurd csoportoknak.

Legújabb egyezetetés Törökország és az északiak között

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn találkozott a három ország képviselőivel, hogy megpróbáljon előrelépést elérni az északi országok tagsági kérelmével kapcsolatban, írja az AlJazeera.

A megbeszéléseket “konstruktívnak” nevezte, de Törökország világossá tette, hogy van még tennivaló. A NATO-n belüli, a kérdésről folytatott hétfői megbeszélések után Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva Kalin elmondta, hogy Ankara különösen Svédországtól várja, hogy azonnali lépéseket tegyen az országában lévő PKK fegyveres csoporttal kapcsolatban.

Hozzátette, hogy a skandináv tagsági pályázatokkal kapcsolatos bármilyen előrelépés “most attól függ, hogy ezek az országok milyen irányban és milyen gyorsan tesznek lépéseket”.

“A madridi NATO-csúcs nem a határidő, így a tárgyalásaink folytatódnak” – mondta Kalin a megbeszélések után újságíróknak.

Ankara követelései között szerepel, hogy a két ország oldja fel a Törökországgal szembeni “fegyverbefagyasztást”.

Nem várható gyors megállapodás

Finnország

Sanna Marin finn miniszterelnök nemrégiben félelmének adott hangot, hogy ha a kérdéseket nem sikerül megoldani a madridi NATO-csúcstalálkozó előtt, “fennáll a veszélye annak, hogy a helyzet befagy”.

Németország

Németország sem fűz hozzá sok reményt, hogy még ebben a hónapban megállapodásra jutnak.

“Azt hiszem, itt az elvárások kezeléséről van szó, és arról, hogy ezt a történelmi kontextusba helyezzük” – mondta hétfőn egy magas rangú német kormányzati forrás, miközben hangsúlyozta, hogy a megoldás még mindig a láthatáron van – jelentette az AFP hírügynökség.

Svédország

Ann Linde svéd külügyminiszter hétfőn Luxemburgban azt mondta a svéd médiának, hogy “fel kell készülnünk arra, hogy ez eltart egy ideig”.

Az teljesen világos, hogy Ankara haragja elsősorban Svédországra irányult. Svédország azonban többször is támogatásáról biztosította az Egyesült Államok által támogatott szíriai kurd népvédelmi egységeket (YPG) és annak politikai ágát, a Demokratikus Unió Pártját (PYD). Ankara az YPG-t, amely nyugati támogatással harcolt az ISIL (ISIS) ellen Szíriában, a PKK szíriai szárnyának tekinti.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök igyekezett enyhíteni a feszültséget, és hangsúlyozta, hogy Svédország az elmúlt években megerősítette “terrorizmusellenes” törvényeit, és július 1-jén új, szigorúbb jogszabályok lépnek hatályba.

Voltak már hasonló NATO-viták

A NATO-bővítéssel kapcsolatos diplomáciai patthelyzetek már korábban is előfordultak. Legutóbb Görögország évekig akadályozta Macedónia felvételét a blokkba, tiltakozásul az ország neve miatt, amely a görögök szerint a görög örökség ellopására tett kísérlet volt.

Görögország és Macedónia 2019-ben megállapodást írt alá, amelyben utóbbi Észak-Macedóniára változtatta nevét, mielőtt Athén feloldotta a Szkopje NATO-csatlakozásával szembeni ellenvetéseit.